Mit néznek, mit keresnek a könyvkiadók a kézirat első 50 oldalán?
A dramaturgiai egységek a terjedelem függvényében jelennek meg egyik vagy másik fejezetben. Az arányok döntik el, hogy melyik egységnek, melyik fordulatnak hol van a helye. Ha a kézirat egésze 20 fejezet, akkor az első nagy szerkezeti egység az első fejezettől az ötödik fejezetig tart, és az ötödik fejezet vége felé bekövetkezik valami, ami után már semmi nem maradhat a régi. Indokolt esetben ez nem az ötödik, hanem a negyedik fejezet, vagy a hatodik; ennél korábban már túl korai lenne, ennél később már túl késő.
A lentieket egy 20 fejezet hosszú, körülbelül 200 oldalas kéziratra értelmeztem. Az arányok számítanak, ha a terjedelem alacsonyabb, minden korábban következik be, mindenre kevesebb az idő, ha nagyobb, akkor minden később jön el, mindenre több idő jut.
Lehetséges, hogy a 20 fejezet több, mint 200 oldal, és az is lehetséges, hogy a 200 oldal több, mint 20 fejezet. Vagy kevesebb. Az arányok a lényeg: ha a te kéziratod eltér a 200 oldaltól, akkor annak megfelelően változnak az arányok is, így a lentieket annak megfelelően kell átértelmezned.
FŐHŐS – A főhős biztosan felbukkan, megtudjuk róla, hogy kicsoda, micsoda, és mit akar.
JELLEMZÉS – A jelenetekből, eseményekből, párbeszédekből, esetleg a főhős gondolataiból megismerjük a jelleme központi elemét. Egy regény sohasem lehet annyira árnyalt, mint a valóság, ezért a jellemek a valósághoz képest egyszerűek, ami azt jelenti, hogy egyetlen jellemvonás köré építjük fel a személyiséget, és azt az egyet kidomborítjuk. Ha a hős lobbanékony, akkor meglehetősen az, ha félénk, akkor eléggé félénk, ha imád konfrontálódni, akkor ennek az első 50 oldalon többször is meg kell jelennie, hogy az olvasó be tudja azonosítani a jellemét. A kevésbé fontos szereplőket is elkezdjük megismerni, és elhelyezni őket a jellemük alapján.
VISZONYRENDSZER – Mint amikor felrakjuk egy sakktáblára a sötét és világos figurákat, úgy hozzuk be a cselekménybe a hős viszonylatában a szövetségesek és ellenségek karaktereit. Lehetséges, hogy az első 50 oldalon még nem jelenik meg valamennyi szövetséges és ellenség, de néhány biztosan. Szövetséges az, aki támogatja a főhőst a célja elérésében, ellenség az, aki akadályozza benne.
A VÁLTOZÁS – Valahol az ötvenedik oldal közelében bekövetkezik egy változás, ami után már semmi nem lehet a régi. Ez az első csúcspont a történetben, amit így neveznek: „ahonnan nincs visszatérés”. Történik valami, aminek akkora a hordereje, hogy utána a hős világa nem maradhat olyan, mint előtte volt, és maga a hős sem. Itt jelenik meg a központi konfliktus, ami csak a végkifejletben oldódik meg. Bármi is az, ami a hős számára megszokott, legyen az akármilyen szélsőséges, valami olyan történik, ami ezt a megszokott életvitelt darabokra töri, és kimozdítja a hőst a komfort zónájából.
(Duncan Shelley)