Olvasói szokások Magyarországon (1. rész)

Olvasói szokások Magyarországon (1. rész) post thumbnail image

Figyelmeztetés: Ez egy 2 részes cikksorozat első része. Ha író vagy, és elkezded olvasni, nagyon fontos, hogy mind a két részt végigolvasd.

Több olyan információval fogsz találkozni, ami meglehetősen lehangoló lehet a számodra, a sorozat kifutása mégis pozitív, mert mutat egy utat, amin tudsz járni.

Hivatalosan az iskola feladata a gyerekeket olvasóvá nevelni. Ennek eszköze a kötelező olvasmányok. Az iskola tehát kényszer-olvastatással próbálja elérni, hogy a gyerekekben kialakuljon az olvasás szeretete, és az olvasás iránti igény. Nagyon kérdéses, hogy ez bárhol, bármikor működött volna.

Az olvasás-szociológia tanulmányozza a lakosság olvasási szokásait, figyeli ezek változásait, egyezéseket és eltéréseket keres a különféle társadalmi rétegek szokásai között, tanulmányozza az érdeklődés és annak változásai mögött meghúzódó okokat.

Az olvasás-szociológia az olvasó felnőtt lakosságot vizsgálja, amely a 14-től 70 éves korig tartó korosztály. Magyarországon ez a réteg körülbelül 6,7 millió fő.

Ma Magyarországon a felnőtt lakosság 12 %-a soha nem olvas semmit, egyáltalán semmit.

A felnőtt lakosság 12 %-a havonta egy könyvet olvas el. Ennek a 12 %-nak a mintegy 40 %-a kizárólag klasszikus magyar szerzők életművét olvassa újra és újra. Közöttük a legnépszerűbb író Jókai Mór.

A legutóbbi felmérés szerint a felnőtt lakosság 60,2 %-a mondta azt, hogy az elmúlt 12 hónapban egyetlen könyvet sem olvasott.

A felnőtt lakosság kb. 16 % tartozik az alkalmi olvasók táborába, akik „ránéznek” azokra a könyvekre, amiket felkapnak, és ha tetszik nekik, elolvassák. Azon kívül semmi mást. Példa: rengeteg alkalmi olvasó olvasta el a Harry Potter-könyveket, de azt leszámítva nem olvasott semmit sem az elmúlt 20 évben.

Az olvasók elsősorban egy vagy néhány írót preferálnak, tőlük olvasnak. Amikor olvasnivalót keresnek, írókat keresnek, akiket ismernek, és akikben megtanultak bízni.

Magyarországon van hagyománya az olvasásnak, nemzetközi viszonylatban a középmezőnybe tartozik.

Amióta az olvasás-szociológia figyeli az olvasói szokások és olvasói trendek változásait, három nagy törés következett be.

– az első 1985-ben, a videókorszaknak köszönhetően

– a második 2004-ben, a széles-sávú internet terjedésének következtében

– a harmadik 2011-ben, a Steam webshop miatt.

A Steam webáruház a videojátékok terén új értékesítési modellt fejlesztett ki és terjesztett el.

A videokorszak elvitte az otthonokba a mozit. Az internet elvitte az otthonokba a kommunikációt az egész világgal, valamint a gyors, kényelmes tartalomelérést. A Steam elvitte az otthonokba a videojátékokat és a játéktermeket.

A 80-as évek óta a szórakozás elkezdett egyre nagyobb mértékben eltolódni a képernyők felé. Mára a képernyők uralkodnak, a többi platformot erősen visszaszorították. Számtalan előrejelzés szerint 2030-ra várhatóan csak a képernyő marad, és minden más eltűnik. Így tehát a könyv maga is.

A könyv elavult formává, túlhaladott, kényelmetlen adathordozóvá vált. A nemzetközi statisztikai trendek azt mutatják, hogy évente 3-7 százalékkal csökken azok száma, akik könyvet olvasnak.

A cikk 2. része is felkerült a weboldalra. A 2. rész megmutatja azt az utat, amin egy kezdő író járni tud.

Duncan Shelley

Szólj hozzá

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Kapcsolódó cikkek