Az ebben a cikkben ismertetett módszert kiterjedten használják a hírszerző szervezetek, a WikiLeaks, oknyomozó újságírók, létfontosságú a tudományos adatbányászatban, és mi, írók is igen nagy hasznát vesszük. Charles Hoy Fort (1874-1932) évtizedeken át végezte így hajmeresztő kutatásait.
A módszer lényege, hogy a nyílt, a médiában megjelenő, tehát teljesen legálisan gyűjthető és elemezhető információkban keres rejtett összefüggéseket. Pepecs munka, alaposságot és kitartást igényel, de az eredmény megéri a befektetett energiát.
A módszer neve: keresztutalásos indexrendszer (cross-reference index system).
Tételezzük fel, hogy megjelenik egy újságcikk a London Timesban. A cikket Thomas Petersen írta. A cikk a 2004. október 20-i számban lát napvilágot. Egy tüntetésről tudósít, amely a City-ben esett meg. A tüntetők törvényt követeltek a török vendégmunkásokkal kapcsolatban.
A Keresztutalásos Indexrendszerhez a cikkből másolatokat készítünk, melyeket külön mappákban helyezünk el. Ezek a következő elnevezést kapják:
– London Times
– Thomas Petersen
– 2004
– 2004. október
– 2004. október 20.
– október
– október 20.
– tüntetés
– City
– török vendégmunkások
– törvénytervezet
Ezután megjelenik egy másik cikk, szintén a London Times-ban, szintén Thomas Petersen tollából, de egészen más témáról. A cikkből több másolat készül, melyek közül az egyik a fentebbi eset kapcsán megnyitott „London Times” mappába, egy másik a „Thomas Petersen” mappába kerül.
Még később, 2010. május 22-én a Wall Street Journalban megjelenik egy cikk a City-ről; a cikket nem hozta le a London Times, nem Thomas Petersen írta, és semmi köze az említett két cikkhez. Mégis, egy másolat bekerül a „City” mappába.
Ezen a módon gyűlnek az adatok, amelyek egyes esetekben szédítő háttér-összefüggésekre világítanak rá.
Például, rájövünk, hogy minden második év március hetedik napján négy ember ugyanabban a városban tartózkodik. Soha egyetlen forrás sem tesz említést arról, hogy ők találkoznának egymással, vagy ismernék egymást, de már tizenhat éve minden második évben ugyanabban a városban vannak, ugyanazon a napon. Lehet véletlen? Lehet. Ugyanakkor eléggé érdekes ahhoz, hogy utána menjünk a feltételezésnek, amihez mélységi háttérkutatást végzünk, és további kapcsolódási pontokat keresünk.
Régen az összefüggések kutatásához dossziékat, szekrényeket, egy egész helyiséget rendszeresítettek, ma ezt a legtöbben számítógépen oldják meg. A cikkekből beszkennelt, vagy .pdf formátumban a komputerre lementett másolatokat használnak. A megnyitott weboldalakból „html to pdf” szoftverekkel, vagy online konvertáló honlapokkal hozzuk létre a példányainkat.
Egyetlen megjegyzés a végére: Bevallom, a cím megtévesztő. Egy hírszerző szervezeten belül nem a kémek, hanem az elemzők foglalkoznak a média-hírek elemzésével, de így jobban hangzott.
